Angol Cocker Spániel
Angol cocker spániel. Ma az egész világon kedvelt, bár meglehetősen kényessé vált fajta, mondhatni a kozmetikaszalonok sztárja. Bármely „vadászkutya”-színben előfordulhat. Marmagassága 36-40 cm. Csendes, jóindulatú, nyugodt természetű, ezért városi tartásra kimondottan alkalmas. Vidám, pajkos természetű fajta. Mindig csóválja a farkát. Vadászkutya létére is jól be tud illeszkedni a családba.
A legrégibb ismert kutyafajták közé tartozik, spanyol madarászkutyáktól ered. A XIX. században speciálisan az erdei szalonka (=woodcock) vadászatára tenyésztették. A cocker vadászati előnyei a széles, tiszta ívű kajtatás, nyomhangos vadászat, szenvedélyes apportírozás, vízből is, valamint jó teljesítmény vércsapán és jelölésben. Az utóbbi fontos, mert a kis kutya gyakran nem tudja apportírozni a zsákmányt. Jó kábítószer- és robbanóanyag-kereső kutya. Igazi karriert azonban családi kedvencként futott be. Nagyon okos, ragaszkodó és hízelgő, ugyanakkor temperamentumos, mindig vidám, játékos és kész a sétára. A bájos, madonnapillantású kutyát következetesen kell nevelni, mivel nagyon is érti a módját, hogyan csavarja az egész családot az ujja köré. A kutya érdekében feltétlenül ügyeljünk a megbízható engedelmességre. Figyelni kell a vonalaira is, mert a cockerek nagyon jó táplálékhasznosítók, és állandóan éhesek. A rendszeres szőrzetápolás és a túl dús bunda ritkítása elengedhetetlen, különösen a fülekben.
Általános megjelenés: Vidám , robosztus, sportos, kiegyensúlyozott, tömör; a talajtól mért marmagasság, szinte megegyezik a martól mért hosszal.
Viselkedés/ jellem(wesen): Vidám természetû, fáradhatatlan farok csóválással, a mozgása típusos, amely fõleg a nyomkövetésnél mutatkozik meg, bátor a sûrû bozótosban. Szelíd és ragaszkodó, mégis életteli, de nem szemtelen.
Szõr:
Sima, selymes szerkezetû, soha nem drótos vagy hullámos, nem dús és nem göndör. A test, a mellsõvégtagok és hátulsóvégtagok a csánk fölött, dúsan szõrözött (zászlós).